Kártalanítás az embertelen börtönkörülmények miatt

Tájékoztató kártalanítási ügyekről
Tájékoztató jogalanyok részére az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanításról

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt folyamatban lévő, a Magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek elhelyezési körülményeivel kapcsolatos beadványokban olyan döntés született, mely szerint a nemzetközi bíróság azok elbírálását felfüggeszti. Ennek oka, hogy 2017. január 1-től több jogszabály megváltozott, melyek lehetővé teszik az elhelyezési körülmények miatti panasz és kártalanítás lefolytatását a magyar jogrendszerben is.

Azok esetében, akik korábban az EJEB-hez fordultak fontos tudni, hogy a felfüggesztés nem érdemi döntés az ügyükben, de ezzel megnyílik a lehetőség elhelyezési korábbi bv. intézeti körülményeiknek Magyarországi vizsgálata és elbírálásra tárgyában, amennyiben azt kérelmezik.[1] Ezeknek az eljárásoknak a megindításában az érintett személyeknek (vagy jogi képviselőiknek) közre kell működniük a magyar hatóságokkal, vagy akár el is állhatnak korábbi beadványuktól. Az EJEB által átadott adatok alapján Ön is azon személyek között van, akik korábban a nemzetközi bírósághoz fordultak, és ügyében ott érdemi döntés nem született, így a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 70/A. §-a alapján jogosult az utolsó szabadulás helye szerinti bv. intézeten keresztül a büntetés-végrehajtási bírónál kérni az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kártalanítását.

Az előzőekben hivatkozott kártalanítást jogosult kérni mindenki, akinek a jogszabályban meghatározott élettér hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó egyéb hátrányos elhelyezési körülmények miatt sérültek az alapvető jogai.[2] Fontos, hogy kártalanítást a kifogásolható elhelyezési körülmények megszűnésétől számított hat hónapon belül lehet kérni, ezt követően nem. Akinek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeiből eredő sérelme 2016. január 1. és 2016. december 31. között szűnt meg, ugyancsak jogosult a kártalanítási igény benyújtására a jogvesztő határidőn belül.[3]

Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró a hozzá intézett kártalanítási beadványt megalapozottnak találja, a vonatkozó időszakra naponként 1.200 és 1.600 forint közötti összeget határoz meg az elhelyezési körülmények függvényében.
Ezen összegből ugyanakkor levonásra kerülhet a vonatkozó időszak alatt végrehajtott szabadságelvonásokat kiszabó ítéletekben és egyéb ügyekben keletkezett polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj.
Jelenleg nincs hatályban arra vonatkozó rendelkezés, hogy a kártalanítás legalább mekkora hányadát vagy milyen legkisebb összeget kell a jogalanynak megkapnia.

Figyelem!

A részletes szabályok a következő joganyagokban találhatóak:

• a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,
• a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet,
• a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet